Egy kis iskolatörténet

Az alábbiakban Nagy Júlia A makói tanyai iskolák története című könyvéből /1983-ban A makói múzeum füzetei sorozatban jelent meg/ olvashatnak a bogárzói iskolára vonatkozó részeket.

"A Bogárzói iskola építését Juhász István tanyai lakos 1883.május 7-én írt beadványa alapján tűzték napirendre. A közgyűléstől az iskola építéséhez 1 kh ingyenes telket kért a város tulajdonában lévő legelőből. Kérelmét a 101/1883.kgy.sz. alatt egyhangúlag teljesítették. Az iskolát a szülők saját költségükön akarták felépíteni, azonban a költségek előjegyzésére kibocsátott gyűjtőívvel mindössze 188 forintot jegyeztek. Az építkezéshez az összeg kevésnek bizonyult, a város azt kiegészíteni nem tudta, az építkezés függőben maradt.

Újabb kezdeményezést Brutyó Mihály és Sepsei János bogárzói lakosok indítottak el 1887. február 1-jén. Okulva a korábbi sikertelenségen, kérelmükben az érdekeltek által újból felajánlott 190 forintnak a teljes építési költségre történő kiegészítését kérték. A kérelmet a tanács az iskolaszéknek adta át elbírálásra és javaslattételre. A helyszíni vizsgálat után az iskolaszék jelentésében leírta, hogy szükségesnek látja az iskola építését a bogárzói területre, mivel ez a rész a meglévő nyolc iskolától nagyon távol esik. Az építkezés kivitelezését olyan ütemben kéri megvalósítani, hogy az iskola az 1888-89-es tanévben rendeltetésének megfelelően átadható legyen. Az iskolaszék javaslatát a képviselőtestület elfogadta és meghirdette a pályázatot az építkezés kivitelezésére. Az iskolát Kocsis Sámuel makói építőmester készítette el. A városi mérnök általi átvétele különböző huzavona után 1889. július 9-én megtörtént.

Az olvasókör alapítói /1906/ a régi iskola előtt. Az asztal bal sarkánál ül Huber Ferenc tanító.

A Néptanítók Lapjában meghirdetett tanítói állás betöltésére 30 pályázat érkezett. Közülük Zatskó Lajos 19 éves érdi születésű, kitűnő végzettségű tanítót alkalmazták egy próbaévre 400 forintos fizetés, 30 forint fűtési átalány, szabadlakás és kerthasználat mellett. A pályázók több helyre adták be kérelmüket, ez lehet az oka annak is, hogy Zatskó Lajos nem fogadta el a bogárzói állást, sőt ismételt meghirdetésekor a jelentkezők közül választott Lebegyő Károly felsőbányai tanító a díjlevél megkötése ellenére sem fogadta el. Végül Csergő Lajos 24 éves gyergyószentmiklósi születésű tanító került a bogárzói iskolához."

"A makói tanyai iskolák állapotát az első világháború után első ízben 1926 elején vizsgálta felül a város által kiküldött szakértői bizottság és megállapította, hogy a 15 külterület iskola épületei közül különösen az Igási útmenti, Csókási, Hatrongyosi, Bogárzói, Mezőhegyesi úti, Rákostanyaszéli iskolák olyan rossz állapotban vannak, hogy költséges tatarozás és állandó javítás mellett sem felelnek meg rendeltetésüknek, egészségtelen, nedves és elhanyagolt állaguk mellett."

/Az új iskola Bogárzóban 1936 őszére épült meg. Szerk. megjegyzése/

Duna-Tiszaközi Mezőgazdasági Kamarát hoztak létre, amely 1927 márciusában alakult meg Kecskeméten.

"A Marosvidék április 2-i számában Steinbacher József Makó-bogárzói tanító, a kamarai ülésről közölt tudósítás hatására "Megszólal a tanya" című cikkében üdvözölte a Kecskeméten elhangzott kezdeményezéseket, ahol a makói tanyavilág problémáival is foglalkoztak. Ismertette a makói tanyai emberek között kialakult véleményeket a tanyai szakosztály alakuló ülésén elhangzottakról. Azt egy bogárzói idős tanyai ember szavaival mondatta el, aki így nyilatkozott:"Szép, szép, minden szép, de az igazság az, hogy ez csak ígéret marad." Majd elmondta: A tanyavilág népe szerény igényű, nem sokat kíván. Hihetetlen az, hogy az alig valamibe kerülő, szerény kívánságai ne lennének teljesíthetők. Ezeket a kívánságokat így sorolta fel:

- Miért ne lehetne minden tanyai iskolában minden vasárnap és ünnepnap az esti órákban egy népművelési előadás.

- Miért ne lehetne minden tanyai iskolánál egy mentőszekrény. Hiszen minden tanító, ha nem is az orvosi tudományhoz, a sebvérzés megállapításához, tisztításához és bekötéséhez valamit ért.

- Miért ne lehetne minden tanyai iskolánál telefon.

- Miért ne lehetne minden tanyai körzetben járlatkezelő.

- Nem kívánunk minden tanyához kövezett utat, autójáratot, orvost, jegyzőt, postát, távirdát, de még végrehajtást sem, ha szerény kívánságaink teljesülnének, még annak is kevesebbszer kellene kijönnie."

A bogárzói iskola tanulói 1940-ben

Alsó sor: Turbucz Sándor, Erki-Kis István, Takács Mihály, ?, Takács István, Faragó Lídia, Bagaméri Imre, Mágori Sándor, Kutnik Erzsébet, Cs. Kiss András, Kanyó Ferenc, Kanyó Lajos

Középső sor: Engedi Rozália, Takács Mária, Tóth Ágnes, Tóth Ferenc /a tanító úr gyermekei/, Balázs Ilona, Balázs Etelka, Kutnik Margit, Bagaméri Margit

Felső sor: Faragó István, Sipter Áron, Erki-Kiss Ilona, Cs. Kiss Ilona, Tóth Ferenc tanító, Takács Borbála, Takács Ilona, Sipter Géza, Bakos Anna, Vincze, Erzsébet, Cs. Kiss Sándor