Az csak a sors kiszámíthatatlan játékának tekinthető, hogy a Vásárhelyi Tájépítész Népfőiskola Egyesület (VáTész) Bogárzón indítja el tájépítészeti népfőiskolai céljainak megvalósítását. Maga a népfőiskolai gondolat – mint a Cseresnyés Kollégium – nem új a Dél-Alföldön, csak az ahhoz hasonló és kiépült eredeti klebelsbergi hálózatos iskolarendszer gyakorlatilag megsemmisült. Ami megmaradt az épületekből, ma már alapos felújításra szorul. Nem is beszélve arról a tartalmi megújulásról, amely a hajdan volt magas tudás helyreállítását igényli. A VÁTÉSZ népfőiskolai feladatai többek között ezt célozzák: tanyákat és családokat a tájba.
Jelenleg a VÁTÉSZ összefogva a már tájban élő családokkal, rendszeres előadások, táncházak és a hódmezővásárhelyi tájházban kenyérsütéssel egybekötött összejövetelek szerevezésével építi a fiatal közösségeket, de az együttlét a gazdálkodás mesterfogásainak elsajátítására is módot ad. Bogárzón a birkanyírást is megpróbálhatták a Dani János pásztor tanyájára kilátogatók. A VÁTÉSZ célja ráébreszteni az arra fogékony fiatal családokat, hogy érdemes belevágni tanyagazdaság alapításába.
A Bogárzón évszázados múltú Dani nemzetség a juhászat szépségein keresztül nem csak az állattartásba avat be bárkit, de megismertet a fejéssel és a tej kézműves utófeldolgozásával is. Így akár féltve őrzött családi receptek, többek között a fűszeres vagy füstölt sajtok, de a juhtúró készítésébe is betekintést enged. Ha Dani János tanyagazda, egyben családfő látja az akaratot és elszántságot, szívesen segít a táj újra benépesítésében. Így vetettük meg mi is a lábunkat Bogárzón. A közösségépítés nagy igény Bogárzón ennyi elvesztegetett év után, hiszen valamikor összetartóak voltak az itt élők. Elég csak kilátogatni a bogárzói búcsúba, hogy erről megbizonyosodjék az alföldi táj iránt vonzalmat érző ember.
Az új honfoglalók és hagyományőrzés Bogárzón
Zsarkó Oláh Nórát, a most beköltöző frissen végzett fazekast a bogárzói honfoglalásban és hagyományőrzésben magával ragadta a táj szépsége, a környező kistelepülések régészete és a hely ősisége. Az élet sohasem szűnt meg teljesen e tájban. Lépten-nyomon kelta, szarmata és Árpád-kori települések nyomaira bukkannaka régészek. A közeli Csanádpalotán Gulyás Gyöngyi és Gallina Zsolt ásatásvezető az M43-as autópálya építéséhez megnyitott homokbánya területén idén augusztusban tárt föl egy kelta települést, amely 2 ezer 300 évvel ezelőtt nőhetett ki ebből a földből. A kelták távozása után az ugyancsak rokonainknak tekintett keleti eredetű szarmaták érkeztek az Alföldre. Krisztus után II. vagy III. századra keltezhető településük, szakrális tereik és temetőjüknyomait ugyancsak itt, a közelben tárták fel. Bogárzón a 100 éves templomtól néhány kilométerre találunk egy Árpád-korabeli kápolnát is Nagykopáncson. Ahogyan azt a régészeti feltárással kapcsolatban említettük, a település nyomai a honfoglalás koráig, sőt sokkal régebbre vezetnek. Az útravalót tartalmazó díszedények, sőt több kemencés ház, számos szabadtéri sütöde üzen a múltból az egykori falvak mindennapi életmódjáról és hitvilágáról. Talán ennek az ezeréves templomnak az elődjében a sírokban talált fibulák viselői is megfordultak. Legalábbis erre utalhatnak a nadrágszíjban megőrződött IV.Béla-féle dénárok, nyak- és karláncra utaló színes üveg- és karneolgyöngyök, vaskések. A pénzérmék tatárjárás koriak, így az Árpád-kori falu pusztulásának az idejét erre az időpontra teszik a régészek. Ezt az elméletet erősíti az is, hogy a letaposott járószinten egy építmény maradványai között egy kétélű, 110 centiméter hosszúságú pallost, egy lóvakarót és egy sarlót találtak. Ezeket minden bizonnyal elrejtette egykori tulajdonosa. Hitte, hogy a pusztítást a település újraépítése követi majd. És valóban, ott állhat Csanádpalota példája Bogárzó előtt. Mindig van esély e táj újra benépesítésére.
A VÁTÉSZ itt állítja helyre elsőként azt a tanyaépületet, amely ma jelentős felújításra szorul. Ezzel is bizonyítva, hogy az egykor népes tanyákkal belakott táj várja az újjászületését. Tiszteletben tartva a tanyaépítés évszázadok óta jól bevált hagyományait, a modern hőszigetelési szabályoknak is megfelelni képes épületet öntözött kerttel vesszük körül, ahol a zöldségnövényeket frissen telepített génmegőrző gyümölcsös fogja körülölelni. Az állattartás mellett kiegészítésképp visszatérhetnek a kézműves mesterségek, így a hagyományőrző fazekasság, nemezelés, a gyapjúfonás és a szövés is. Az átgondolt kertészet akár 400 négyzetméteren önfenntartást eredményezhet. De ha ez nem lenne elég, a tanyaépület mellett akad még hely a gazdaság bővítésére. A jelenlegi bogárzói tájvisszafoglalás mindenképp követendő példát akar adni azoknak, akik a tettek mezejére akarnak lépni, és akár félholdon belevágnak az önfenntartó gazdálkodás hosszú távú céljainak megvalósításába, majd a gazdaságok közösséggé szerveződésébe, nem beszélve az egykor volt magas kultúra helyreállításába.
Marosvidék. Makó, 2013. XIV.évf. 3. szám 62-63.
Sütiket használunk, hogy biztosítsuk a weboldal megfelelő működését és biztonságát, valamint hogy a lehető legjobb felhasználói élményt kínáljuk Neked.
Haladó beállítások
Itt testreszabhatod a süti beállításokat. Engedélyezd vagy tiltsd le a következő kategóriákat, és mentsd el a módosításokat.