2012 - Karsai Ildikó

Gilinger Katalin

Karsai Ildikó Jelei a bogárzói templomban

Tehetség és igényesség, múltba nézni és jövőn álmodozni, tisztelni a hagyományt és újat teremteni, sohasem megállni, de magasabbra lépni, bolyongva keresni és hazatalálni…

Ezzel a nyitó gondolattal találkozunk kiállító művészünk, Karsai Ildikó katalógusának előszavában. Alkotói múltja, sokszínű egyénisége sokkal gazdagabb, mint amit itt a bogárzói templomban kiállított Jelek című kiállítás-töredéken látunk.

Mégis egy téma, a szakralitás köré gyűlt képeket láthatjuk a mai egyszeri bemutatkozás alkalmával. Szakrálisnak nevezzük mindazt, ami isteni, szent, természetfeletti eredetű. Már ötödik éve rendeznek hazánkban is szakrális heteket szeptember első felében, amivel az európai keresztény hagyományok megismertetésére és újrafogalmazására törekednek.

A szakrális kultúra megközelítése igen sokrétű, s talán az útkeresésben segít számunkra a művészet, mely a vallás számára is nélkülözhetetlen mélységeket és távlatokat nyit meg.

A kiállított képek közül a Korpusz, Az angyal, a Biblia Pauperum valóban újrafogalmaz számunkra ősidők óta ismert fogalmakat: Krisztus testét, az égi őrzőket és hírhozókat, a szegények képekkel elmesélt bibliáját. Az igazi művész újra és újra elevenné teszi a szentet számunkra, aminek újrafogalmazása a tradíciók tisztelete nélkül nehezen elképzelhető.

A kiállított képek temperával, fehér tussal és színes ceruzával készültek a legegyszerűbb eszközökkel: tollal, ceruzával, ecsettel. A forma modern lendületű, tisztaságával és puritánságával nyűgöz le bennünket. Nem véletlen a fehér, a kék és az arany használata: a tisztaság, az érintetlenség és a ragyogás színei.

A szimbólumok erős jelentése mutatkozik a Keresztek és Glóriák műveken, melyek a szakrális geometriát fogalmazzák meg. A Föld számos szent helyén megtalálható ez az arány és vallásos szimbólumrendszer, ami összefüggéseivel magában foglalja a kultúrák közös gyökereit, a végtelent, a tér-időt, az intelligenciát. A geometria és matematikai arányosság megtalálható a természetben, a napraforgó tányérjában, a hullámokban, a zenében, a fényben és távolabb a kozmológiában. A szent geometria az egyetemes tudás megértéséhez visz közelebb bennünket.

Mindezek a művek nem születhetnek meg a művész személyes ihletettsége nélkül, az általa közölt szép, nem egyszerűen dekoratív, hanem személyes odaadás van benne, és ezzel többet mond számunkra, láttatni tud bennünket.

Mindenki előtt ismert István király intelmei fiához, Imre herceghez - királyi pompában jelenik meg.

Bíborvörös háttér arany tölgyfalevelekkel és grafikus gondossággal megírt eredeti szöveggel, aranyszállal átkötve lehetne egy modern "plakát", mely üzenetet hordoz a jövő nemzedékének.

A mellette látható Gesta Hungarorum emlékeztet az egykor latin nyelven megírt magyarok cselekedeteire,/A magyarok viselt dolgaira/. A pauszpapír matt üvegszerűsége alatt a Kárpát-medence körvonalai sejlenek utalva a honfoglalástól István királyig terjedő névtelen krónikások által megörökített időszakra, a magyarok földrajzi térfoglalására.

A Flamboyant című kép idézi az utolsó nagy katedrális-építő stílust, a francia és angol gótika késői érett stílusát, ahol a csúcsívek és égbetörő tornyok már-már lángnyelveket formáztak többszörös görbületükkel.

A művésznek súlyos a feladata, hiszen hidakat, kapaszkodókat kell teremtenie, amivel a néző átléphet az ő modern formavilágába. Ma, amikor a klasszikus esztétikai kategóriák átléptek a meghökkentő és kuriózumkereső világba, ahol nehéz a tájékozódás és messze van a cél, akkor értékelhetjük csak igazán Karsai Ildikó művészetét.

Alkotói tevékenysége olyan gazdag és sokrétű, hogy egy megnyitó beszédbe nem fér bele. Amit grafikus és tervezőgrafikusként, kiállítás és művésztelep-szervezőként Makó városának tett, az maradandó nyomot hagy a városban. Naptársorozatában a város építészeti értékeit leletmentőként tárta fel, ahogyan legújabb Mini könyvében is láthatjuk. Könyvtervezői munkássága mellett számos arculatterv és cégembléma megtervezője. A városháza meghívó- tervei valószínűleg egyedülállóak az országban. Esztétikai találékonysága, megalapozott szakmai tudása minden művében jelen van.

Mégis mindezeken a leletmentésen, dokumentáláson és feladatmegoldáson túl a legszebb, amit a vonallal "művel" Karsai Ildikó.

Rajzain elemi erők működnek, finom és dinamikus vonalhálók tekerednek, lehetnek azok fák vagy a Maros hullámai. Vonalai egyrészt szigorú szabályok szerint rendeződnek, másrészt a természet részeként organikusan viselkednek, szemünk előtt keletkeznek, élnek és elmúlnak. Minden vonaláéért, minden foltjáért megküzdött. Hűvös-elegáns formavilágával így teremtette meg önálló formanyelvét, saját stílusát, amivel nem a látványt, hanem az átlényegülést rajzolja papírra.

A rejtőzködő szépség üzenetével hagy J E LET maga után Karsai Ildikó, késztet bennünket arra, hogy másképpen is láthatjuk a világot, hogy újabb kérdésekre kapjunk választ a művészet eszközeivel.

 Kívánom a jelenlévőknek, hogy ennek a kis helynek a varázsa, a képek ihletettsége, a hely szelleme adjon maradandó élményt, amiből majd merítkezhetnek az elkövetkezendő időkben.